EFOP-1.5.2-16-2017-00036Humán szolgáltatások fejlesztése
Harsányban és térségében
Cím: 3553 Kistokaj, Széchenyi István u.43.
Tel: 46/499-228
Mobil: 30/739 70 07
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Határozatok
Meghívók
Határozatok
Általános kérelmek, dokumentumok
Kérelem átjelentkezéssel történő szavazáshoz
Kérelem külképviseleten történő szavazáshoz
Szavazókörök
001. számú szavazókörhöz tartizó címek
Adatkezelési tájékoztató
Az NVI által közzétett "Gyakran ismételt kérdések" a választással kapcsolatban
A szavazópolgárok részéről leggyakrabban felmerülő kérdésekre ad választ a Nemzeti Választási Iroda oldalán közzétett lista, mely az alábbi linken érhető el: https://www.valasztas.hu/ogy2022-gyik
Ezen oldalon az általános kérdéseken túl, úgy mint jogszabályi háttér, értesítések, választás napja, választási ügyintézések, információt kaphatunk a választási szervekről, mandátumszámításról, a választás informatikai hátteréről is.
Magyarország Alaptörvénye szerint az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani. A szavazás napja nem eshet a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvétvasárnapra vagy pünkösdvasárnapra.
A köztársasági elnök mind az országgyűlési választást, mind pedig az országos népszavazást azonos napra 2022. április 03-ára tűzte ki. Szavazni reggel 6:00 és este 19:00 óra között lehet.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat pártlistára vagy nemzetiségi listára adhatják le. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy listás szavazattal rendelkeznek, amelyet levélben adhatnak le.
A választással és a népszavazással kapcsolatosan itt tájékozódhat: https://vtr.valasztas.hu/
Általános Információk választópolgároknak:https://www.valasztas.hu/informaciok-valasztopolgaroknak
Ügyintézés választópolgároknak: https://www.valasztas.hu/ugyintezes
ÉRVÉNYES SZAVAZÁS , FELTÉTELEK
Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.
A felsorolt jelöltek, listák közül csak egyet lehet választani, több választás esetén a szavazat érvénytelen lesz.
Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (X vagy +).
A szavazólapot a kitöltést követően borítékba kell helyezni, és a borítékot a szavazóurnába kell dobni. A szavazólap borítékba tétele belföldi szavazásnál – az átjelentkezés kivételével – nem kötelező.
Átjelentkezéssel és külképviseleten szavazó választópolgár a szavazólapot a kitöltést követően zöld borítékba helyezi és lezárja, s ezt követően az urnába dobja. Csak a lezárt borítékban elhelyezett szavazólap érvényes.
A választópolgár átjelentkezés esetén zöld színű borítékot kap.
A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.
A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját (pl. lakcímkártyával).
A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt a névjegyzék aláírásával igazolja.
Magyarországon egyfordulós, vegyes választási rendszerben választjuk meg az országgyűlési képviselőket.
Egyéni választókerület: minden választókerületből a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül képviselőként a parlamentbe.
Országos lista: listát a pártok, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. A mandátumok ez esetben a nemzetiségi- és pártlistákra leadott szavazatok, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra.
Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat. Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár szerepel a nemzetiségi névjegyzékben, akkor pártlista helyett saját nemzetiségének listájára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG
Az Alaptörvény XXIII. cikkében politikai alapjogként határozza meg a választójogot: minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó [XXIII. cikk (1) és (7) bekezdés].
Az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése szerint „sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti”. Az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választása kitűzésétől a jogalkotó a választójogot nem köti magyarországi lakóhelyhez, azaz a külföldön élő választópolgároknak is biztosítja – korlátozott mértékben ugyan – a választójogot. A választójogot csak az ún. természetes kizáró okok korlátozzák. Az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése szerint „nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt”. A Ve. 13/A. §-a alapján „a bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.”
Mindezek alapján nem választhat és nem választható (azaz nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal) az,
• aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll,
• akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében
- tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
- tartósan, teljeskörűen hiányzik (Ve. 13/A. § (2) bekezdés).
Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti (feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától) vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll (Vjt. 2. § (3) bekezdés).
A VÁLASZTÓKERÜLETEK
Az Országgyűlés 199 képviselőből áll.
A magyar választási rendszer vegyes rendszer, amely két részből áll:
• az egyéni választókerületi rendszerből:
- 106 egyéni választókerület: az ország területe 106 egyéni választókerületre oszlik, mindegyikben egy jelölt szerez mandátumot, a szavazatok relatív többségét megszerző jelölt lesz a képviselő,
• valamint a listás rendszerből:
- országos listák: e listákról (párt- és nemzetiségi listák) 93 képviselő szerezhet mandátumot.
A VÁLASZTÁSOK IDŐPONTJA
Az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. Az országgyűlési képviselők választásának és az országos népszavazásnak az időpontját a köztársasági elnök tűzi ki (Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontja). Az Nsztv. 67. § (1) bekezdése alapján az országos népszavazás időpontját a köztársasági elnök a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén annak elbírálását – követő 15 napon belül tűzi ki.
Fentiek alapján a köztársasági elnök mind az országgyűlési választást, mind az országos népszavazást azonos napra, 2022. április 3-ára tűzte ki.
A SZAVAZÁS
• A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár
- a lakcíme szerinti egyéni választókerületi jelöltre és
- egy pártlistára szavazhat.
• A magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazóköri névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár
- a lakcíme szerinti egyéni választókerületi jelöltre és
- nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
• A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
A VÁLASZTÁSOK ALAPELVEI
Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
A közvetlen demokrácia egyik eszköze az országos népszavazás, mellyel a választópolgárok közvetlenül dönthetnek az egész országot érintő, fontos kérdésekben. Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár, azaz a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező „külhoni” regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott.
Az országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.
Az országos népszavazáson az szavazhat, aki magyar állampolgár, nagykorú, azaz 18. életévét betöltötte, vagy 18. életévének betöltése előtt házasságkötéssel nagykorúvá vált és a bíróság nem zárta ki a választójogból.
Magyarország köztársasági elnöke a Kormány által kezdeményezett népszavazási kérdésekben 2022. április 3. napjára tűzte ki az országos népszavazást.
A Nemzeti Választási Iroda által közzétett szavazóhelyiség kereső alkalmazás az alábbi linken érhető el: https://vtr.valasztas.hu/nepszavazas2022/szavazasi-informaciok/szavazohelyiseg-kereses
O-Sense